Ki ajánlhatja fel személyi jövedelem adó 1%-át?

A magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet.

Hogyan lehet a személyi jövedelem adó 1%-ról rendelkezni?

Lehetőséget teremt a személyi jövedelemadóról szóló törvény arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön. Ha valaki nem rendelkezik az adó 1%-áról, akkor sem veszik el, hanem a költségvetésben marad, ezt az összeget a költségvetésben leírtak szerint költi el az állam. Nem kötelező a rendelkezés, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia.

Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni?

Két csoportból lehet választani kedvezményezettként, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik adó 1% nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha az adózó valamelyik csoportból nem választ kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjon be, mert nem irányítható át az egyik adó 1% a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.

Az egyik csoportjába a kedvezményezetteknek a civil kedvezményezettek tartoznak. A közhasznú tevékenységet a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok tartoznak ide.

A másik csoportba az egyházi kedvezményezettek tartoznak. Ebbe a csoportba tartoznak a bejegyzett, és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok.

A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A technikai számokat az adóbevallás útmutatója, illetve a www.nav.gov.hu internetes oldal tartalmazza. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is.

Mit kell tartalmaznia az adózó rendelkező nyilatkozatának?

Az 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott szervezet javára rendelkezhetnek a magánszemélyek nyilatkozatban, befizetett adójuk 1 százalékáról.

A választott szervezet adószámát mindenképpen tartalmaznia kell a nyilatkozatnak, a szervezet nevét is bele lehet írni, de nem kötelező!

A befizetett adó 1%-ról csak teljes egészében lehet rendelkezni, és csak egy nonprofit szervezetet lehet egyszerre ezen az úton adományhoz juttatni.

A kiemelt költségvetési irányzattal és egyházakkal kapcsolatosan külön lehet nyilatkozni a befizetett adó további 1 százalékának tekintetében.

Tehát az adófizető két külön-külön nyilatkozatot tehet összesen, egy nonprofit szervezet (vagy a törvényben nevesített további szervezetek) és egy egyház/kiemelt költségvetési előirányzat javára (1% + 1%).

Adótitoknak minősül az NAV-nak megküldött nyilatkozat tartalma, amelyet öt évig tárol a NAV.

Milyen formában kell nyilatkozni az adó 1%-ról?

A bevallási nyomtatvány részét képezi a rendelkező nyilatkozat, így az a magánszemély, aki adóbevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 1053, vagy 1053E számú bevallás Egysza lapja) kitöltésével rendelkezhet.

Ezen az oldalán a nyomtatványnak mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Ha valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a másikat ne töltse ki, illetve azt ki is húzhatja. A www.nav.gov.hu internetes oldalon megtalálható nyomtatványkitöltő program használata esetén is van lehetősége arra, hogy a nyomtatvány részeként rendelkezzen, azaz a program használatával töltse ki a 1053 vagy a 1053E számú bevallás Egysza lapján található rendelkező nyilatkozatot.

Ha a nyomtatványkitöltő programmal kitöltött bevallását kinyomtatva szeretné eljuttatni az adóhatósághoz, akkor azt helyezze el a bevallást vagy egyszerűsített bevallást tartalmazó borítékban. Kérjük, hogy amennyiben a nyomtatvány részeként rendelkezik, és bevallását papíron adja be, a saját azonosító adatairól a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat ne válassza le!

Az Ügyfélkapun keresztül eljuttathatja az adóhatósághoz a rendelkező nyilatkozatot, amennyiben a bevallását vagy egyszerűsített bevallását is elektronikusan küldi be. A bevallása, egyszerűsített bevallása részét képező rendelkező nyilatkozatot a bevallással, nyilatkozattal együtt is eljuttathatja az adóhatósághoz.

A magánszemélyek számára az alábbi lehetőségek adottak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. 5. § (1) bek. alapján:

A nyilatkozat tételre az adózónak a következő lehetőségei vannak:

• eljuttathatja az adóhatóságnak a meghatározott határidőig (május 20.) a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán is
• a nyomtatványgarnitúra részét képező “perforált” íven nyilatkozik (külön-külön nyilatkozat van a két különböző adó 1%-nak) a személyi jövedelemadó bevallásával együtt, az adózónak nem kell letépnie és külön borítékba helyeznie, majd az adóhatóság leválasztja a perforálás mentén
• az adóbevallási csomagban helyezi el a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot. A nyilatkozatot, normál postai borítékban, lezárva kell helyezni. A nyilatkozatnak azonos méretű lapon kell lennie a borítékkal, de nem szükséges a formanyomtatvány. Rá kell írni a borítékra az adóazonosító jelét
• abban az esetben, ha a munkáltató készíti el a munkavállaló adóbevallását, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 10 nappal a határidő (május 20) előtt, tehát május 10-ig. A munkáltatónak kísérőjegyzéket kell készítenie, melynek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A rendelkező nyilatkozat tartalmát a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az adóhatóságnak május 20-ig zárt csomagban küldi meg. az adózó nyilatkozatához csatolva küldi meg az adóhatóságnak a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóhatósági adó megállapítás esetén.
• az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőig az adóhatóságnak megküldi az elektronikus űrlapját (0853 számú űrlap és az ahhoz kapcsolódó 08egysza nevű rendelkező nyilatkozat) (A www.magyarorszag.hu honlapon további információkat lehet találni az elektronikus adóbevallással kapcsolatban.) Abban az esetben amikor a magánszemély kétféle módon is rendelkezik, vagyis postán is elküldi és a munkáltatói adómegállapítás esetében a munkáltatónak is leadja nyilatkozatát, a törvény szabályozza, hogy a munkáltatói adómegállapítással együtt beérkező rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe vennie a NAV-nak.

A rendelkező nyilatkozat milyen esetekben érvénytelen?

Ha a következő esetek bármelyike megállapítható, a nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen:

• nem teljesülnek a befizetett adóra vonatkozó törvényi előírások
• ha az adófizető részlegesen rendelkezett a befizetett adó 1 százalékáról
• ha mindkét kedvezményezett ugyanazon kedvezményezett kategóriába tartozik két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén
• ha a NAV felhívását követően a kedvezményezett a jogosultsági feltételek meglétét nem igazolja, illetve ha nem teljesíti a törvény által előírt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségeit
• ha nem teljesülnek a törvényben meghatározott egyéb formai feltételei a rendelkező nyilatkozatnak, a borítéknak, illetőleg továbbításának

Például:

• A rendelkező nyilatkozat hibásan lett kitöltve (rossz adószám, vagy a szervezet neve pontatlanul lett megadva)
• Ha nem tartalmaz adószámot illetve technikai számot a rendelkező nyilatkozat vagy az téves lett megadva, illetőleg olvashatatlan lett leírva
• Munkáltatói adó megállapítás esetén hiányzik a kötelezően megadandó adóazonosító, vagy nincs a boríték a ragasztáson átnyúlóan aláírva a nyilatkozatot tartalmazó borítékon

Abban az esetben, ha a magánszemély az adó megállapítását (ADAM) úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján, hogy arra nem lett volna lehetősége a jogszabály szerint, akkor, ha pótlólagosan benyújtja adóbevallását (önadózás) a törvényben meghatározott határidőig, akkor az ezzel együtt érkezett rendelkező nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.

Mit tesz a NAV az adózó rendelkező nyilatkozatának kézhezvétele után?

A NAV egymástól elkülönítve dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, illetve a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában adószámát - tartalmazó perforált részét kódjellel látja el.

• Az adózó adójának 1 százalékát kiszámítja
• A NAV köteles átutalni a felajánlott adó 1%-ot a címzettnek, érvényes nyilatkozat esetén
• A NAV az adó 1 százalékot a központi költségvetésbe utalja érvénytelen és hibás adószámot tartalmazó nyilatkozat vagy a kedvezményezettre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén, ahonnan a rendelkezett összeget társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni
• A NAV értesíti az elutasítás indokának megadása nélkül az adózót mennyiben a rendelkezett összeget a NAV nem tudta átutalni a szervezethez (ha a kedvezményezett szervezet nem felelt meg valamilyen előírásnak)

Adótitoknak minősül a NAV-nak megküldött nyilatkozat tartalma.